Az első kérdés nem az AI platformról szól

Az első meeting

Mit kérdezünk az első megbeszélésen

Az első megbeszéléseken öt területet járunk végig. Ezek egyike sem AI-kérdés a szó szoros értelmében, de mindegyik megmutatja, hol tud az AI valódi értéket teremteni.

Hol torlódik el az információ? Minden szervezetnek vannak pontjai, ahol az adatok lassan vagy rosszul áramlanak. Lehet ez a havi zárás előtti adategyeztetés, az ajánlatkészítés utolsó fázisa, vagy az ügyfélpanasz-kezelés besorolása. Ezeken a pontokon az emberek napok munkájával csinálnak olyat, amire egy jól felépített rendszer másodperceket fordítana.

Hol ismétlik ugyanazt a munkát? Minden szervezetben van olyan feladat, amelyet hetente vagy naponta elvégeznek, nem azért, mert értékes, hanem azért, mert szükséges. Riportok, státuszfrissítések, összefoglalók, értesítők. Ez az a terület, ahol az AI jellemzően a leggyorsabban megtérül.

Hol kell keresni ahhoz, hogy dönteni lehessen? Ha egy vezető döntést akar hozni, honnan szedi össze az adatokat? Ha a válasz több rendszer, több kolléga, pár nap, az jelzés. A döntési lassúság egyik leggyakoribb oka nem az, hogy a vezető lassú, hanem az, hogy az adatok nehezen hozzáférhetők.

Hol akad el az onboarding? Mennyire önálló egy új munkatárs a második hetében? Az onboarding minősége és ideje sokat elárul a belső tudásmenedzsment állapotáról. Ahol a tudás emberekben él és nem rendszerekben, ott az onboarding mindig lassú lesz, és az első kilépő ember mindig elvesz valamit, amit nem lehet visszaszerezni.

Hol van a legtöbb ismétlődő kérdés? Vannak osztályok, amelyekhez naponta ugyanolyan típusú kérdések érkeznek, belsőtől vagy ügyféltől. Ha ezekre mindig egy ember válaszol manuálisan, az potenciálisan kezelhető másképpen is.

Az AI egy erősítő

Miért nem toolokkal kezdünk

Az AI nem old meg problémákat. Meglévő folyamatokat erősít fel. Amit jól csináltok, azt gyorsabban fogja csinálni. Amit rosszul csináltok, azt gyorsabban fogja rosszul csinálni.

Ez az oka annak, hogy a tool kiválasztása az utolsó döntés, nem az első. Ha az első kérdés az, hogy Claude vagy ChatGPT, az azt jelenti, hogy még nem tudjuk, mire keresünk megoldást. Pontosan annyira idő előtti, mint ha egy gyártósor tervezésekor az első kérdés az lenne, hogy melyik csavarhúzó-márkát vegyük.

2024-ben a vállalatok tömegesen vásárolták meg a Microsoft 365 Copilot licenceket. Egy évvel később az iparági átlagos adoption rate 20% körül volt. A tool jó. A probléma az volt, hogy a szervezetek a toolból indultak ki, nem a folyamataikból. A bevezetés az eszközzel kezdődött, holott az eszköz megértéséhez először azt kellett volna megérteni, hogy mit akarnak tőle.

Ez nem egyedi eset. A legtöbb sikertelen AI bevezetés nem azért bukik, mert rossz a modell, hanem azért, mert a bevezetés sorrendje téves volt.

A sorrend számít

Ebből születik a cselekvési terv

A folyamatok és torlódások feltérképezése után értékeljük, hogy melyik területen érdemes AI-jal dolgozni. Nem minden bottleneck kér AI-t. Néha egy folyamat egyszerűsítése a jobb megoldás. Néha egyetlen felelős kijelölése oldja meg azt, amit mindenki AI-jal akart megoldani. Néha az adatminőség nem elég jó ahhoz, hogy AI-t ráengedjenek.

Amit ebből a munkából kapunk, az egy cselekvési terv, amelyet a szervezet konkrét helyzetéből vezettünk le. Nem sablon, hanem rangsorolt lista arról, mi az első négy hét feladata, és miért. Nem általános AI roadmap, hanem konkrét következő lépések azzal a négy-öt területtel, ahol a legtöbb értéket lehet a legkisebb kockázattal elérni.

Az első eredmény onnantól nem hónapok, hanem hetek kérdése. Azért, mert nem egy terjedelmes bevezetési terv végrehajtásával kezdtük, hanem azzal az egy-két ponttal, ahol a szervezet a legkönnyebben tud mozogni és a legjobban tud mérni.