A hiányzó szám
A legtöbb AI bevezetésnél senki nem számol megtérülést. Nem azért, mert nem tudnák, hanem mert az elején mindenki lelkes, és úgy tűnik, hogy majd magától látszani fog. Aztán fél év múlva jön a költségvetési tárgyalás, valaki megkérdezi, mennyit hozott, és marad az érzés meg néhány anekdota.
Az MIT 2025-ös felmérése szerint a vállalati generatív AI pilotok elsöprő többsége nem hagy kimutatható nyomot az eredménykimutatáson. Ennek egy része valóban azért van, mert nincs érték. Egy jelentős része viszont azért, mert lett volna, csak nem mérte senki.
Négy ok, amiért elmarad a mérés
Mibe kerül a mérés hiánya
A legdrágább következmény nem az, hogy nem tudjuk igazolni a költést. Az, hogy nem tudjuk eldönteni, mit csináljunk legközelebb. Ha nincs szám, akkor a következő use case kiválasztása megint megérzés alapján történik, és a szervezet nem tanul.
A második következmény politikai. Egy megmért program túléli a vezetőváltást, egy meg nem mért nem. Amikor új vezető érkezik, az első kérdése az lesz, hogy mi ez és mit hoz. Aki erre nem tud számmal válaszolni, annak a programja lekerül a listáról.
A mérésnek nem kell tudományosnak lennie. Elég, ha ugyanazzal a módszerrel vesszük fel az előtte és az utána állapotot, és ezt a folyamatgazda aláírja. Egy aláírt becslés többet ér, mint egy pontos mérés, amit senki nem vállal.
Források és további olvasnivaló
MIT Project NANDA, The GenAI Divide. State of AI in Business 2025, 52 vezetői interjú, 153 kitöltött felmérés és 300 nyilvános bevezetés alapján. A teljes számítási módszer a Hogyan számítsuk ki a vállalati AI bevezetés megtérülését című cikkemben, kalkulátorral együtt a ROI kalkulátor oldalon.