A legegyszerűbb változat és a korlátai
Az alapeset az, hogy a kérdést beágyazzuk, megkeressük az öt leghasonlóbb darabot, és odaadjuk a modellnek. Ez sok esetben működik, de van három visszatérő gyengesége.
A kérdés gyakran rosszul van megfogalmazva a kereséshez. A találatok között sok az egymáshoz hasonló, tehát a helyek egy részét ugyanaz a tartalom foglalja. És a sorrend nem feltétlenül a hasznosság sorrendje.
A négy leghasznosabb javítás
Ha egyetlen javításra van időd, az legyen az újrarendezés. Ez az a lépés, ami a legtöbb rendszernél a legnagyobb minőségugrást hozza, és nem igényli az index újraépítését.
Hány darabot adjunk oda
A több nem jobb. Minden felesleges darab elvonja a modell figyelmét, növeli a költséget és lassít. Ha tíz darabból csak kettő releváns, akkor a nyolc felesleges között a modell eltévedhet.
Érdemes kevéssel kezdeni, jellemzően hárommal vagy öttel, és csak akkor emelni, ha mérhetően javul tőle a válasz. A mérésről a hetedik leckében lesz szó.
Amikor a modell maga keres
Van egy másik felépítés is, ahol a keresés nem előre, automatikusan történik, hanem eszközként adjuk a modell kezébe. Ilyenkor a modell dönti el, mikor és mire keres, és többször is kereshet egy válaszon belül.
Ez összetettebb kérdéseknél jobb, mert a modell tud pontosítani, ha az első keresés nem hozott eleget. Cserébe lassabb és drágább, mert több körből áll.
A választás a kérdések természetétől függ. Egyszerű, tényszerű kérdéseknél az automatikus keresés elég. Összetett, több forrást igénylő kérdéseknél megéri a modellre bízni.
Workshop
AI Transformation Day
Egésznapos, vezetőknek szóló program. Feltérképezzük, hol tart a szervezet, mi az első reális lépés, és milyen belső feltételek szükségesek a sikerhez. A nap végén konkrét, prioritizált cselekvési lista.
Érdekel a program →