A tanár prompt-készsége

Miért gyenge a legtöbb első kérés

A leggyakoribb hiba, hogy túl keveset mondunk. Írj egy feladatot a törtekről, kérjük, és csodálkozunk, hogy általános, unalmas eredményt kapunk. A gép nem tudja, kinek szól, mennyi idő van rá, mi a cél, mit szeretnénk elkerülni. Ilyenkor a legvalószínűbb, legátlagosabb választ adja, ami ritkán illik a valódi helyzethez. A hibás következtetés az, hogy az AI gyenge. Valójában csak nem kapott elég támpontot.

A jó hír, hogy ez tanulható készség, és néhány elem tudatos hozzáadásával óriásit ugrik a minőség. Nem kell hosszú, bonyolult szöveget írni. Elég négy dolgot megadni, és a válasz máris a helyzetünkhöz igazodik. Ez a négy elem a szerep, a cél, a kontextus és a korlátok.

A négy elem a gyakorlatban

A szerep megadja, milyen nézőpontból dolgozzon a gép. Ha azt írod, hogy egy tapasztalt magyartanárként segíts, más lesz a hangnem és a mélység, mintha semmit nem mondanál. A cél kimondja, mit akarsz valójában. Nem csak egy feladatot kérsz, hanem olyat, amely a szövegértést fejleszti, vagy éppen a fogalom megértését ellenőrzi. A kettő együtt már irányt ad.

A kontextus a leggyakrabban kihagyott, pedig ez teszi személyre szabottá az eredményt. Kinek szól, milyen korosztálynak, milyen előzetes tudással, mennyi idő van rá, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Végül a korlátok azt mondják meg, mit kerülj el. Ne legyen benne idegen szakszó, ne legyen hosszabb egy oldalnál, ne hozzon érzékeny példát. Ezzel elzárod azokat az utakat, amelyeken a gép amúgy elkanyarodna.

A kérés is piszkozat, nem varázsige

Sokan azt hiszik, létezik egy tökéletes mondat, amit csak meg kell találni. A valóság inkább az, hogy a kérés is piszkozat. Az első választ ritkán fogadjuk el véglegesnek. Megnézzük, mi hiányzik, és pontosítunk. Túl általános lett, kérünk konkrétabbat. Túl nehéz a korosztálynak, kérünk egyszerűbbet. Ez a néhány körös finomítás természetes része a munkának, és általában gyorsabb, mint az egészet a nulláról megírni.

Éppen ezért nem kell megijedni, ha az első próbálkozás nem tökéletes. A cél nem az elsőre tökéletes kérés, hanem az, hogy tudd, mit adj hozzá legközelebb. Ahogy egyre több feladatot készítesz így, egyre gyorsabban jutsz el a használható eredményig, mert ráérzel, mit érdemes eleve megadni.

Egy példa, ahogy a négy elem összeáll

Nézzük meg, mi a különbség a gyenge és a jó kérés között ugyanarra a feladatra. A gyenge kérés ennyi, hogy írj egy feladatot a víz körforgásáról. A jó kérés megnevezi a szerepet, mondjuk hogy tapasztalt természettudomány-tanárként dolgozz. Kimondja a célt, hogy a fogalom megértését ellenőrizd, ne a lexikai tudást. Megadja a kontextust, hogy egy kezdő szintű csoportnak, tizenöt percre, csoportmunkára. Végül megadja a korlátokat, hogy ne legyen benne idegen szakszó, és férjen el egy oldalon.

Az eredmény a két kérésre látványosan eltér. Az elsőre általános, tankönyvszagú feladatot kapsz, a másodikra egy olyat, amely már majdnem használható a csoportodban. A maradék finomítást néhány visszakérdezéssel elvégzed. Ez a példa jól mutatja, hogy nem a gép lett okosabb, hanem te adtál neki elég támpontot ahhoz, hogy hasznosat alkosson.

Mit vigyél tovább ebből a leckéből

A prompt-készség nem titkos tudás, hanem néhány elem tudatos hozzáadása a kéréshez. A szerep, a cél, a kontextus és a korlátok együtt teszik használhatóvá az eredményt. A kérés maga is piszkozat, amit néhány körben finomítunk. Ez a készség minden korábbi leckét felerősít, a tervezéstől az értékelésig. A következő leckében kilépünk a technika kérdéséből, és a méltányosságról, a hozzáférésről és a kockázatokról lesz szó.