Az alapképlet
A képlet maga egyszerű. A megtérülés az AI-ból szerzett érték és a bevezetés teljes költségének a különbsége, elosztva a teljes költséggel. A nehézség nem a képletben van, hanem abban, mit teszünk bele.
Az érték oldal három forrása
A három közül az első a legbiztonságosabb, mert ellenőrizhető. A harmadikkal érdemes óvatosnak lenni, mert könnyű vele felfújni egy üzleti esetet, és később ez üt vissza.
A költség oldal, amit alábecsülnek
Amit beszámolnak
- Licencdíj vagy előfizetés
- A bevezetés projektköltsége
- A képzés díja
Amit kifelejtenek
- A felhasználás alapú díj, ami nő a használattal
- A belső munkaidő, a power userek és a gazda ideje
- A tanulási idő, amíg lassabb a munka, mint korábban
- Az ellenőrzés költsége, ami a bevezetés után marad
A legnagyobb kifelejtett tétel az ellenőrzés. Ha a kimenetet minden esetben átnézi valaki, akkor annak ideje van, és az a megtakarításból megy le. Ezért van az, hogy néha egy jól működő megoldás sem hoz nettó nyereséget, mert az ellenőrzés drágább, mint az eredeti munka volt.
A hetven százalék, amiről ritkán esik szó
A Boston Consulting Group elve szerint az AI értékteremtés tíz százaléka az algoritmus, húsz százaléka a technológia és az adat, hetven százaléka pedig az ember és a folyamat. Ha ez igaz, akkor a költségvetésnek is ehhez kell hasonlítania. A legtöbb üzleti esetben viszont a licenc és az integráció szerepel, a képzés és a folyamatátalakítás pedig kimarad, vagy jelképes összeggel szerepel.
Ez nem számítási hiba, hanem szemléleti. Aki a hetven százalékot nem tervezi be, az nem spórol, csak eltolja a költséget arra az évre, amikor már nem lesz rá keret.
Források és további olvasnivaló
Boston Consulting Group 10-20-70 elve az AI értékteremtés megoszlásáról. A teljes végigszámolt nagyvállalati példa a megtérülésről szóló cikkemben.