Belső appok AI-jal · Lecke 01

A hétvégi projekt után

Ma egy délután alatt elkészül egy működő belső alkalmazás, programozói tudás nélkül. Ez valódi nyereség, a gond a második felhasználóval kezdődik, mert onnantól az app már munkaeszköz, és mások munkája függ tőle.

Vissza a tananyaghoz


Amit a vibe coding megváltoztatott

Andrej Karpathy 2025 februárjában nevezte el vibe codingnak azt a munkamódot, amikor az ember elmondja, mit szeretne, a modell megírja a kódot, és a készítő bele sem néz. Ugyanabban a bejegyzésben hozzátette, hogy hétvégi, eldobható projektekre gondol. Ez a kitétel gyorsan lekopott a kifejezésről, a munkamód viszont megmaradt, és ma már egy kontrollingos, egy beszerző vagy egy irodavezető is épít magának eszközt, amire korábban hónapokig várt volna az informatikánál.

A vállalati gyakorlatban ez nagy nyereség. Akinek a munkája közelében van a probléma, az érti a legjobban, és most már a megoldáshoz is hozzáfér.


Az end user programozás nem új

Amit most megélünk, annak hosszú előtörténete van. A szakirodalom end user szoftverfejlesztésnek hívja, amikor nem hivatásos programozók írnak programot a saját munkájukhoz, a táblázatkezelő képletektől a makrókig. Ko és társai 2011-es összefoglalója az ACM Computing Surveys folyóiratban abból indul ki, hogy ezeknek a készítőknek a program csak eszköz a saját céljukhoz, ezért a követelmények tisztázása, a tesztelés és a hibakeresés náluk jellemzően rögtönzés marad.

Az AI ezt a helyzetet nem változtatta meg, csak felgyorsította. Ugyanaz a kolléga ma egy teljes webes alkalmazást rak össze, amely adatbázisba ír, emaileket küld és más rendszerekből olvas, és ennek a kockázata is ekkora léptékben nő.


2

A második felhasználó a fordulópont. Amíg csak a készítő használja az appot, a hibája az ő gondja. Amint egy kolléga is rá épít, minden kérdés megváltozik, ki javítja, honnan jön az adat, mi történik, ha leáll.


Mikor lesz az eszközből rendszer

Négy jelből veszem észre, hogy egy személyes eszköz rendszerré vált. Mások is használják, és a munkájuk megáll, ha nem működik. Olyan adatot ír vagy módosít, amit más rendszer vagy más ember is felhasznál. Ügyfélhez, partnerhez vagy hatósághoz megy ki belőle valami. Végül egy olyan folyamat része lett, amit már nem lehetne könnyen visszaállítani a régi módszerre.

Ha ezek közül egy is teljesül, a további kérdések már nem elméletiek. Egy kecskeméti autóalkatrész beszállítónál a minőségügyes kolléga egy hét alatt épített egy reklamációkezelő appot, három hónap múlva pedig ebből ment ki minden vevői válaszlevél. Senki nem döntött arról, hogy ez lesz a hivatalos rendszer, egyszerűen az lett.


Személyes eszköz

  • Egy ember használja
  • Saját adatot dolgoz fel
  • Ha leáll, a készítő kézzel folytatja
  • A hibája helyben marad

Rendszer

  • Mások munkája épül rá
  • Közös vagy más rendszerből jövő adattal dolgozik
  • Ha leáll, egy folyamat áll meg
  • A hibája továbbterjed

A következő képesség

A programozás megtanulására a legtöbb kollégának nincs szüksége. Amire szüksége van, az a rendszerszemlélet, vagyis annak a képessége, hogy lássa, honnan jön az adat, hová megy tovább, ki függ az eszközétől, és mi történik, ha valami félremegy. Ez a képesség tanulható, és egyetlen sor kód megértése sem kell hozzá.


Források és további olvasnivaló

Andrej Karpathy bejegyzése az X-en, 2025. február 2., amelyet Martin Fowler Vibe Coding című jegyzete teljes terjedelmében idéz. Ko, A. J. és társai, The State of the Art in End-User Software Engineering, ACM Computing Surveys 43(3), 2011. A saját építés és a vásárlás közti döntésről ebben a cikkemben írtam.


Következő lecke →

Workshop

AI Transformation Day

Egésznapos, vezetőknek szóló program. Feltérképezzük, hol tart a szervezet, mi az első reális lépés, és milyen belső feltételek szükségesek a sikerhez. A nap végén konkrét, priorizált cselekvési lista.

Érdekel a program →