Hatékonyabb munka AI-jal · Lecke 03

Miért számít a földelés

Ha egy projektről két kollégától kérünk státuszjelentést, és az egyik még sosem hallott róla, a másik viszont látta az összes levelet és jegyzetet, nem kérdés, kinek a válasza ér többet. Az AI ugyanígy működik, és ezt a különbséget hívja a szakma földelésnek.

Vissza a tananyaghoz


Mi a földelés

A földelés, angolul grounding, azt az információt jelenti, amelyre az AI a válaszában a saját általános tudásán túl támaszkodhat. Ilyen lehet egy dokumentum, egy levelezés, egy értekezlet jegyzete vagy átirata, egy prezentáció, egy táblázat, üzleti adat vagy a szervezet belső tudásanyaga. Földelés nélkül a modell csak a kérésből és a tanítása során látott általános mintázatokból dolgozik, ezért a válasza általános marad. Földeléssel a válasz a valós munkára épül, a konkrét döntésekre, kockázatokra és határidőkre.

A Microsoft 365 Copilot ezt a szervezet saját környezetéből végzi. Levelekhez, dokumentumokhoz, naptárhoz, Teams beszélgetésekhez és értekezlet átiratokhoz a Microsoft Graph szolgáltatáson keresztül fér hozzá, és csak azt látja, amihez a felhasználónak is van jogosultsága. Más eszközökben ugyanez úgy történik, hogy fájlt csatolunk, tudásbázist kötünk be, vagy keresést engedélyezünk. A technika neve a fejlesztők nyelvén keresésre épülő generálás, amelyet Patrick Lewis és társai 2020-ban írtak le RAG néven.


Földelés nélkül

  • „Készíts státuszjelentést a projektről”
  • Általános szerkezet, kitalált tartalom
  • Nem tud a tegnapi döntésről
  • Hihetőnek tűnik, de nem használható

Földeléssel

  • „Készíts státuszjelentést a mellékelt jegyzetek, levelek és költségtábla alapján”
  • A valós mérföldkövek és kockázatok
  • Megjelenik benne az ügyfél legutóbbi kérése
  • Ellenőrizhető, mert látszik, miből dolgozott

A forrás minősége a válasz minősége

A földelés csak annyit ér, amennyit a forrás. Az egyik leggyakoribb jelenet, amit a bevezetéseken látok, hogy a kísérleti fázisban minden működik, mert valaki kézzel összeválogatta a legjobb dokumentumokat. Élesben aztán a rendszer ugyanarról a témáról három különböző árlistát talál, és a legrégebbiből idéz. Ezért négy tulajdonságot szoktam vizsgálni, mielőtt egy dokumentumkört rábízunk az AI-ra.


4

A megbízható forrás négy tulajdonsága. Hiteles, vagyis egyértelmű, hogy ez az érvényes verzió, és a többi példány nem az. Kontextusba helyezett, vagyis kiderül róla, mire vonatkozik és mire nem, például csak a magyar leányvállalatra. Jogosultsághoz kötött, vagyis tudható, ki olvashatja. Visszakövethető, vagyis az AI meg tudja mutatni, honnan vette az állítást, milyen dátummal és ki a felelőse.


Földelés a gyakorlatban

Egy szolnoki gyógyszer nagykereskedőnél a belső ügyfélszolgálat AI asszisztenst kapott a szállítási feltételekkel kapcsolatos kérdésekhez. Az első hetekben a válaszok egyharmada hibás volt, pedig a modell jól működött. Kiderült, hogy a megosztott mappában ugyanabból a szabályzatból hét változat élt, és ebből kettő ellentmondott egymásnak. A modellhez hozzá sem nyúltunk. Kijelöltünk ötven dokumentumot, amelyekre a kérdések többsége vonatkozott, mindegyiknek gazdát adtunk, a régi példányokat archiváltuk, és a hibás válaszok aránya néhány hét alatt a töredékére esett.

A földelés tehát a napi felhasználó szempontjából is gyakorlati kérdés. Aki megadja a forrást, megnevezi a fájlt, a levelezést vagy az értekezletet, és ellenőrzi, hogy a válasz tényleg abból dolgozott, az sokkal kevesebbet csalódik, mint aki a modell általános tudására hagyatkozik. Tévedhetetlenné ugyanakkor a földelés sem teszi a modellt. A Stanford kutatói 2024-ben azt mérték, hogy a keresésre épülő jogi AI eszközök is 17 és 33 százalék közötti arányban adtak hallucinált választ.


Források és további olvasnivaló

Microsoft Learn, Work smarter with AI modul, Why grounding matters egység. Patrick Lewis és társai, Retrieval-Augmented Generation for Knowledge-Intensive NLP Tasks, NeurIPS, 2020. Varun Magesh és társai, Hallucination-Free? Assessing the Reliability of Leading AI Legal Research Tools, Journal of Empirical Legal Studies, 2025. A megbízható dokumentum négy tulajdonságáról Melyik dokumentum az igaz? című cikkemben írtam, a belső tudásbázis építéséről pedig ebben a cikkemben.


← Előző lecke Következő lecke →

Workshop

AI Transformation Day

Egésznapos, vezetőknek szóló program. Feltérképezzük, hol tart a szervezet, mi az első reális lépés, és milyen belső feltételek szükségesek a sikerhez. A nap végén konkrét, priorizált cselekvési lista.

Érdekel a program →