A leggyakoribb félreértés
A legtöbben úgy használják a nyelvi modellt, mint a keresőt. Beírnak három szót, és csalódnak az eredményben. Pedig a modell nem keres, hanem dolgozik, és ugyanaz igaz rá, mint egy új kollégára. Annyira jó munkát végez, amennyire jó feladatkiírást kap.
Ezért a prompt írás nem technikai trükk, hanem munkaszervezés. Aki jól tud delegálni egy embernek, az rövid gyakorlással jól tud delegálni egy modellnek is, mert ugyanazok a kérdések. Mit kérek, mit adok hozzá, milyen formában kérem vissza, és honnan tudom, hogy jó lett.
A négy építőelem
A gyenge promptból jellemzően nem az utasítás hiányzik, hanem a másik három. A modell ilyenkor kitalálja a hiányzó részeket, és pont ott tér el attól, amit szerettünk volna.
Gyenge prompt
- Írj egy emailt az ügyfélnek az árakról
- Foglald össze ezt
- Csinálj belőle prezentációt
- Javítsd ki a szöveget
Erős prompt
- Megadja, kinek megy, mi a cél és mi a tét
- Megmondja, milyen hosszan és kinek szól az összefoglaló
- Közli a diaszámot, a közönséget és a fő üzenetet
- Tisztázza, mit jelent a javítás, stílust, tényeket vagy helyesírást
Miért éri meg ezt megtanulni
A gyakorlatban a különbség nem árnyalatnyi. Ugyanaz a feladat gyenge prompttal három kört fut, mire használható lesz, jó prompttal elsőre nagyjából kész. Aki naponta tíz feladatot ad a modellnek, annál ez napi szinten mérhető idő.
A tananyag nyolc leckéjében végigmegyünk azon, hogyan lesz a homályos kérésből megbízható munkamenet. A gerinc az Anthropic saját oktatóanyaga, amiből a fejezetek logikáját vettem, a példák viszont magyar irodai helyzetek, mert azokon fogod használni.
Egy szabály már most megjegyezhető. Ha a kimenet nem az, amit vártál, először ne a modellt hibáztasd, hanem olvasd fel hangosan a promptodat. A legtöbbször kiderül, hogy amit gondoltál, azt nem írtad le.
Források és további olvasnivaló
A tananyag gerince az Anthropic ingyenes, kilencfejezetes Prompt Engineering Interactive Tutorial kurzusa. Az üzleti nézőpontról a Prompt engineering üzleti felhasználóknak című cikkemben írtam.