AI bevezetés vezetőknek · Lecke 04

A 90 napos program

Három előfeltétel, majd három hónap. Az első győzelemtől a rendszerépítésen át a skálázásig.

Vissza a tananyaghoz

A három előfeltétel

A 90 napos program csak akkor működik, ha három dolog megvan az indulás előtt. Hiányuk nem kizáró ok, de azt jelenti, hogy ezekkel is foglalkozni kell az első hetekben, és a program lassabb lesz.

1
Van belső felelős. Egy konkrét személy, akinek ez az egyik fő prioritása, és mandátuma van arra, hogy az osztályok között mozogjon. Nem az IT igazgató, és nem is egy junior kolléga.
2
Van vezetői elköteleződés. A felső vezető kommunikálta, hogy ez prioritás, és maga is érdeklődik az eredmények iránt. Enélkül a program lelassul az első akadálynál.
3
Van kezdő use case. Egyetlen feladat, amiről mindenki tudja, hogy ismétlődő és időigényes. Ez lesz az első győzelem, amire az egész épül.

Első hónap, alapok és az első győzelem

Az első hónap célja nem a rendszerépítés. A cél az, hogy a csapat saját szemével lássa, ez működik a saját munkájában. Egyetlen stabil, élő folyamat, amit az emberek maguk fedeznek fel hasznosnak.

Az első héten belső audit készül az ismétlődő feladatokról. Melyik viszi a legtöbb időt, melyik a legmonotonabb, melyiknek a legszabványosabb az eredménye. A másodikon egyetlen eszköz és egyetlen munkamenet indul, nem öt. A harmadikon kiválasztjuk a power usereket. A negyedikre már van egy folyamat, ami él.

Az első hónapban a legfontosabb szám nem az időmegtakarítás, hanem az, hányan használják hetente. Megtakarítást csak abból lehet számolni, amit valaki tényleg csinál.

Második hónap, rendszerépítés és mélyítés

A második hónapban a működő munkamenet mellé jönnek a többiek. Itt épül fel a power user hálózat, itt készül el a leírt munkamenet, és itt derül ki, hogy néhány folyamat maga is elavult. Ez utóbbi gyakran nagyobb értéket hoz, mint maga az eszköz, ezért érdemes külön gyűjteni ezeket a felismeréseket.

Ebben a szakaszban jelenik meg először a szabályozás kérdése is. Mi mehet be egy külső rendszerbe, mi nem, és ki dönti el. Nem kell hozzá húszoldalas szabályzat, de kell egy egyoldalas lista.

Harmadik hónap, skálázás és kultúra

A harmadik hónapban a kiterjesztés zajlik, csapatonként, két és négy hét közötti eltolással. Ha egyszerre kap hozzáférést mindenki, akkor a kérdések is egyszerre érkeznek, a hálózat pedig még nem elég erős ehhez. A hullámok sorrendjét ne a szervezeti hierarchia adja, hanem az, hol van a legtöbb ismétlődő munka és a legkevesebb ellenállás.

A hónap végén jön az utómérés, ugyanazzal a módszerrel, mint az elején, és a döntés a következő félévről.

Az öt jel, hogy le kell állítani

Nem minden program érdemli meg a folytatást, és a leállítás nem kudarc. Öt jelet figyelek, és ha ezekből több is igaz, akkor a projekt nem fejlődik, hanem vonszolja magát.

1
A használat fogy, nem nő. A harmadik hónapban egyre kevesebben nyitják meg. Ez nem képzési probléma, hanem az, hogy nem éri meg használni.
2
Két-három ember tartja életben. A szabadságuk alatt megáll. Ez nem rendszer, hanem függőség.
3
A haszon minden méréskor odébb csúszik. Ha a megtérülés mindig ugyanannyira van a jövőben, mint az elején, akkor nem közeledünk hozzá.
4
Nő körülötte a kézi munka. Valaki utólag javítgatja a kimenetet, és ez egyre több időt visz. Ilyenkor a szervezet szolgálja ki a gépet.
5
Senki nem tudja, ki a gazdája. Az árva rendszer nem fejlődik, csak romlik, mert a világ változik körülötte.

A leállítás és a szüneteltetés nem ugyanaz. Szüneteltetni akkor érdemes, ha a feltétel hiányzik, például nincs rendezve az adathozzáférés. Leállítani akkor, ha a feladat maga nem alkalmas.

Források és további olvasnivaló

MIT Project NANDA, The GenAI Divide. State of AI in Business 2025, 52 vezetői interjú, 153 kitöltött felmérés és 300 nyilvános bevezetés alapján. A részletes ütemterv a A 90 napos AI bevezetés, a leállítás módszertana a Mikor kell leállítani egy AI projektet című cikkemben.

← Az első kérdés nem az AI platformról szólA power user közösség →